Szinte mindenhol eltörölték a korlátozásokat, ennek örömére el is mentünk Európa leghidegebb részére egy kis kutyaszánozásra meg északi fényezésre. Lappföld nagyszerű hely gyerekkel is.
Lassan megszűnnek a korlátozások, a beutazáshoz a legtöbb országban már nem néznek semmit, legfeljebb az oltási papírokat. A belföldi szolgáltatások (étterem, szállás) még kérhetik pár helyen a dokumentet, de a határon már nincs PLF-nézegetés. Ausztria és Olaszország még rigorózus ebben, máshol viszont senkit sem érdekel az efféle.
Már régóta terveztünk egy kört Lappföldön. Finnországba olcsón nem könnyű eljutni, északra meg aztán főleg nem. A Helsinki járatokkal még lehetett bűvészkedni, ám onnan fel is kell még jutni a sarkkörre. Mivel az autóbérlést is elszerencsétlenkedtük, és két napra nem akartunk százezer forintot kifizetni autóra, maradt a busz és a vonat. Helsinkiből Rovaniemibe így odafele vonattal mentünk, visszafele busszal jöttünk.
Ha az ember Lappföldön van, és csak pár napja van, kénytelen Rovaniemi környékén maradni. De itt is szinte minden megvan, legfeljebb kicsit drágább és nem annyira vadregényes. Mivel itt van Mikulásfalva, ezért a legtöbb szolgáltató a város szélén lévő faluban is elérhető. Tehát a kiindulás sok esetben a falu – főleg ha nincs kocsink -, de maga a Miksi a legkevésbé érdekes. Indul innen kutyaszán túra, motoros szános túra, hótaposós kirándulás, sífutó túra, de meg is lehet itt szállni, szaunázni, jeges fürdőt venni.
Mi mindebből a kutyaszánhajtást és a motoros szánozást próbáltuk ki. Hat kutyát hajtani elsőre nagyon para, de gyorsan rá lehet érezni, és akkor már nagyon jó móka. A kutyák nagyon okosak, tudják a dolgukat és az egész annyira hülyebiztosra van csinálva, hogy nem nagyon lehet hibázni. Max a ruhával. Mindent érdemes felvenni egy ilyen túrára, főleg az utasnak, akit csak hűt a menetszél.
A motoros szános túrán az éjszakai verzióra neveztünk be, de csak a rövidebbre, mert éjszaka mínusz huszonöt fok alá is benézett a hőmérséklet, és nem akartunk sok órát kinn tölteni. Ha van jogsink, magunk is vezethetjük a szánt, a kényelmes verzióban csak utazunk. Az éjszakai túra előnye, hogy láthatunk északi fényt, ami egy erdei tisztáson elképesztően szép. Hátrány, hogy nem lehet biztosan előre jelezni a jelenséget, ráadásul tiszta idő is kell hozzá.
A városban három nagyobb múzeum is van, ebből kettőt néztünk meg, az Arctikumot és a Pilkét, mindkét kiállítás maximálisan gyerekbarát. Az előbbi a sarkkörön belüli élővilágot, kultúrát, gazdaságot mutatja be, a másik az erdőgazdálkodást. Sok órát el lehet tölteni itt, ami fontos is, ha odakint elviselhetetlen a hideg. Amire mindenképp készülni kell, az a ruházkodás: sínadrág, de legalább meleg aláöltözet mindenképpen kell, plusz sapka, sál, kesztyű, mindegyikből a legvastagabb.
