Annyira adná magát, hogy az idén karácsony közeledtével – ha már úgyis az folyik mindenhonnan, hogy még a bármi is olcsóbb szerte Európában, mint itthon – egy napon belüli körrel csapjunk egy kis észak-olasz bevásárló túrát. Összejöhet a milánói karácsony? A menetrend ideális: a Ryanair Bergamóba reggel megy, haza este jön, a Wizz Air pedig Malpensára hajnalban repül, vissza pedig késő este. Ezek a városok rendszerint azért kiváló átszállóhelyek, mert a jegyek fillérekért vannak. De napon belül is?
Hát nem. Munka miatt teszek egy kört Bergamóban november 23-án, akkorra sikerült oda-vissza 27 ezer forintért foglalni, de nagyjából ez volt az egyetlen nap, amikor mindkét irányba elfogadható volt az ár. Persze az ideálisnál ez is kábé kétszer drágább, hiszen jó esetben irányonként tízezer forint alatt is vannak jegyek, a tökéletes kör tehát jócskán húszezer forint alatt is lehetne. Ez az az összeg, ami a karácsonyi teljes költéshez viszonyítva talán fel sem tűnik.
Napon belül azonban lehetetlen összehozni a kört, az egyik irány mindenképpen drága lesz. És nem úgy, hogy na, 27 ezer forint lett a retúr. Hanem brutálisan. A szállás értelemszerűen egy bevásárlásra tervezett útnál nem jöhet szóba, azzal máris megszűnt gazdaságosnak lenni a projekt. A Wizz kifelé ad ugyan hatezer forintért jegyet, ám azokon a napokon hazafelé ötven euró alatt nemigen találtunk jegyet. A Ryanair ceruzája kicsit vastagabban fog, tízezer forint a legolcsóbb jegy, kár, hogy hazafele alsó hangon harminc ugyanaz a nap.
S hogy miért érné meg eleve egy ilyen kör? Az első gyertyát a koszorún november 27-én kell meggyújtani, akkor kezdődik itthon az őrültek háza. Üdítő élmény ebből kiszakadni, és miért ne lehetne összekötni a beszerzést és a kiszakadást? Milánó gyönyörű, ha semmi mást nem teszünk, csak bámuljuk a dómot, felszállunk a favillamosra, máris tettünk a lelki egészségünkért.
