Mennyivel tud többet a Finnair, mint a Ryanair – azt leszámítva, hogy utóbbi nem repüli az adott útvonalat? Hogy érdemes utazni Finnországon belül? És autóval vagy busszal jobb bejárni a Nápoly-Pompei-Sorrento-Amalfi körutat?
Helsinkibe nem megy fapados, így vagy be kell érni a Finnair szolgáltatásával vagy nagyobb kanyart kell tenni átszállással és egyéb kényelmetlenségekkel. Mivel odafele kanyarogtunk, visszafele győzött a kényelem és 69 euróért cserébe a Finnair. De mit tud a legacy egy fapadoshoz képest? A fapadosokkal összevetve ide feljöhet a gurulós bőrönd és egy kistáska is felár nélkül, emellett jár egy deci víz vagy üdítő ingyen.
Emellett csőről-csőre áll, vagyis nem a reptér végében teszi le az utast, hanem a legközelebb a ki-bejárathoz. Ez Helsinki esetében tíz-tizenöt perc gyaloglást jelentene. Amúgy a gép ugyanolyan, a menetidő ugyanannyi. Tehát ha van ugyanazon az útvonalon fapados és legacy járat is, ki-ki döntse el, mi éri meg jobban – főleg ha csomagot is bele kell kalkulálni.
Mi nem a fővárosban voltunk, hanem utaztunk tovább. Finnországban viszonylag könnyen lehet utazni, akár vonattal, akár busszal, akár bérautóval. Mind a vonat, mind a busz elérhető elfogadható áron, ám ehhez időben kell megvenni a jegyet. Ha csak úgy odaslattyogunk a pénztárhoz a vasútállomáson, akkor az itthoni árnak nagyjából négyszerese lesz a zseton, előre foglalva azonban elfogadható a deal. A buszoknál az Onnibus a fő szolgáltató, itt akár egy euróért is lehet jegyet venni, persze csak az első két jegyet, utána a töltöttséggel szépen megy feljebb az ár. Nagyobb városokba könnyen el lehet jutni így, akár éjszakai járatokkal is – ezzel szállást is lehet spórolni, ami azért itt északon nem mindegy – de ha egy kis tóparti mökkibe szeretnénk elvonulni, akkor jobb az autó.
Kaptunk egy olvasói kérdést, hogy egy Nápoly-Pompei-Sorrento-Capri-Amalfi kört vajon busszal vagy bérautóval érdemesebb-e megcsinálni. Nagyon jó a kérdés, mert jól be lehet itt mutatni, mennyire fontosak az egyéni preferenciák. Ezen a részen viszonylag jó a közösségi közlekedés – Nápolyból vasúttal lehet Sorrentóba menni, útközben meg ki lehet szállni Pompeiben. Onnan pedig végig nagyon jó a buszos közlekedés. Ami azért fontos, mert ezen a szakaszon inkább nézelődni kell és nem az útra figyelni, ráadásul kell a vezetői rutin. Arról nem beszélve, hogy a frekventált városokban – Positano, Amalfi – nem lehet parkolni és mindenképpen gyalog kell bejárni a várost. Caprira meg ki se lehet vinni a kocsit.
Vagyis inkább megéri a buszozás. Kivéve, ha nem. Mert például bőröndünk is van – nagy csomaggal, főleg bőrönddel borzasztó a hegyes-völgyes vidéken jönni-menni, húzgálni a lépcsőkön. És ha egyszerűen nem bírjuk a sok gyaloglást, akkor is jobb az autó. Meg persze ha a kanyar egy nagyobb utazás része és tele vagyunk mindenféle cuccal. Az is megoldható, hogy kinevezünk egy bázist, ahol lerámolunk mindent, utána meg csillagkirándulásokat teszünk kis táskákkal. Az a lényeg, hogy nincs állandó és biztos recept.
