Lassan százharminc éve közlekedik a norvég fjordok között a napi postahajó, ami ma már inkább turistabuli. Kirkenes és Bergen között, majd vissza, tizenkét nap és elképesztő élmény – pici részét bejártuk.
Norvégia északi partvidékén halad végig a Hurtigruten társaság által üzemeltetett hajó – újabban már egy másik cég is indít járatot ugyanezen útvonalon. A partvidék elképesztően szép, már ha bármit is látni, a rossz időjárás ugyanis nem ritka ezen a fertályon. A tipikus óceánjáró hajókhoz képest, amelyek lényegében alvás célját szolgálják, és alapvetően kikötő- és pihenőhelyektől pihenőhelyekig közlekednek, ennek a járatnak maga az utazás a lényege. Menet közben is elképesztően szép területen megy végig, sokszor méterekre a zátonyoktól, szigetektől, sok helyen kiköt, ahol el lehet mászkálni pár órát ide-oda, szóval itt maga a hajókázás a lényeg.
A hajó minden nap ugyanakkor indul, a menetrend közel azonos télen-nyáron, ez még a postahajós hagyomány, ami cseppet sem lebecsülendő, hiszen százhuszonakárhány éven át szinte sosem állt le a hajó. Még a két háború alatt is járt, s csak most a covid alatt kellett becsukni a boltot.
Nem kell persze az egész túrát végigjárni, ki se lehetne ezt fizetni. Bármelyik ponton be lehet csatlakozni és bármelyik kikötőben ki lehet szállni. Mi a Tromso-Trondheim szakaszon mentünk, ez három nap. De az is biztos, hogy már most tervezzük a következő kört. Már nemcsak a Hurti indít hajókat, 2017 óta ugyanis megnyílt a lehetőség más cégek előtt is, így ma már a Havila is szervez utakat, a covid dacára.
