Bármerre járunk, gazdájukra váró csomagokat látunk hegyekben állni a reptereken, de az már mindennek a legalja, amikor ezeket a cuccokat egyszerűen összetörik és kidobják. Persze csak miután az értékeket lenyúlják belőlük.
Ami Izraelben történt, talán extrém túltengésnek minősül, csak sajnos a tolvaj azt láthatta, hogy napokig nem jelentkezik a csomagokért senki és ki se szállítják őket az utasnak. Erre sincs ugyanis kapacitás, személyzet.
Az elmúlt két hétben végre csökkent az utolsó pillanatos járattörlések és hosszú késések száma a budapesti reptéren, a légitársaságok egyre inkább jó előre törölnek, hogy minél kisebb fennakadásokkal tudjanak működni. Viszont a csomagprobléma kitart.
A fapadosok ez ügyben szerencsére kevésbé érintettek, mert jellemzően A-ból B-be repülnek. Néhány cég biztosít átszállásos eljutást, de nem meglepő, hogy ezeknek az útvonalaknak az értékesítésével a Ryanair leállt. Nagy kockázat, hogy az utast és a csomagját át tudják-e pakolni, ha nem, akkor a légitársaság kötelessége felrakni a következő járatra. A sok késés miatt sok utast kellene a saját költségükön későbbi járaton elvinniük. Az se biztos, hogy felférnének a következő gépre. Ezt a kockázatot és a plusz költségeket nem vállalják, inkább nem adnak el átszállós jegyeket (például Budapest-Faro)
Leggyakrabban a gépek közti csomagátrakás nem működik, nincs ember, aki gyorsan, időre elvégezze a feladatot. Az Amerikából érkező utasok gyorsan átszaladnak például Amszerdamban a budapesti gépre, de ha a csomagokat csak lassan tudják átpakolni, a gép nem vár, viszi az embert, ott hagyja a csomagot. Szemétség? Nem. Ha a gép sokat várna, visszafelé annyit késhetne, hogy az átszálló utasok lekésnék a tengerentúli járataikat. Márpedig épp Amszterdamban az utasok többsége átszáll, hosszú távra utazik. Ezért inkább egy következő géppel küldik tovább a csomagokat, amelyek lemaradtak.
Az utas azonban nem tudja, vagy akarja megvárni a később érkező csomagját a reptéren, a bőröndöket pedig nem tudják a repterek hova tenni, jobb híján bárki láthatja őket, legfeljebb megpróbálják legalább valamennyire elkülönítve tárolni őket azokon a területeken, ahol az érkező utasok kóricálnak. Ferihegyen két hete is sok csomagot láttunk így, most valamivel kevesebbet. Szantorinin, ahol a kép készült, szintén volt dögivel. És nagyon úgy fest, hogy a légitársaságok, illetve alvállalkozóik nem tudják, vagy akarják a tulajdonosaikhoz gyorsan eljuttatni a késve beérkező bőröndöket.
Kis színes hír volt a héten, hogy egy utas semmi infót nem tudott kicsikarni Dublinban arról, hogy hol van a csomagja, ezért vett egy olcsó jegyet másnapra (18 eurós Ryanair-jegy), hogy utasként be tudjon menni kutakodni. Sajnos sokan kerültek hasonló helyzetbe.
Már jópárszor leírtuk, de mivel a derék olasz kormány is kiadta az “utazz lájtosan” jelszót, megint megtesszük. Védekezésképpen annyit tudunk tenni, hogy megpróbálunk nem feladni csomagot. Amúgy is sok európai reptéren már a feladáshoz sorbaállás hosszú lehet, de az elveszett csomag ellen valóban csak az nyúlt biztonságot, ha nem válunk meg tőle, hanem visszük magunkkal a gépre.
Ehhez persze jó lenne egy kis rugalmasság a légitársaságoktól. Például ha van egy fizetett feladott csomagom és a káosz miatt átváltanék gépre vitt gurulósra, akkor ne kelljen még ráfizetni. (Feladottat buktad, mert lemondtál róla, az új nagy kéziért meg fizess, ez a szabály.)
