Vendégszerzőnk felbátorodva az autós észak-olaszországi útján, ismét Olaszország felé vette az irányt, de ezúttal repülővel. Szicília augusztusban.
Július végén elkezdtem sakkozni, hogy hová érdemes menni augusztusban. Az első ötlet a spanyolországi Menorca szigete volt, de – miután az Okosutas-index ráérezve a trendre óvatosságra intett Spanyolországot illetően, majd később a magyar hatóságok sárgába is rakták az országot – ez az opció kiesett. Görögország és Olaszország között meditáltam, és végül Szicília győzött.
A járványügyi helyzet egy picit stabilabbnak tűnt, mint Görögországban, és Cataniában a Wizz Air – Ryanair versengésnek köszönhetően nagyon olcsók voltak a jegyek. Kedden és szombaton szinte ugyanabban az órában repül a két ultrafapados, a Wizz-tagságomnak köszönhetően tízezer forint körüli oda-vissza jeggyel ki tudtuk hozni az utat. Normál esetben augusztusban inkább 50-60 ezer forint egy ilyen jegy, négy utasnál ez már elég komoly megtakarítás.
A rutintalanság ára
Jegyvétel után azonban elkövettem egy hibát, hogy nem foglaltam le azonnal az autót. Az olaszok többsége a belföldi nyaralást választotta, és sok autóbérlő cégnél elkezdtek fogyni az autók, az árak meg mentek fel. Nagy nehezen sikerült 600 euróért foglalni egy hétre egy autót, pedig napokkal azelőtt kisebb autók 300-400 euróért is voltak. Egy héttel indulás előtt a legolcsóbb autókért már heti 1200 eurót kértek. Ezt a stratégiai hibát máskor nem fogom elkövetni, a Rentalcars.com-on foglalt autót 48 órával a bérlés kezdete előtt ingyenesen le lehet mondani, vagyis kockázat alig van.
Szállásokat az utolsó héten indulás előtt foglaltam. Bár nem volt már nagy választék, sikerült jó értékelésű és megfelelő árú szállásokat találni. Így gyakorlatilag csak a repülőjegyek árát kockáztattuk, minden mást az utolsó napokra tudtunk hagyni.
Forza olasz adminisztráció
Odafelé a repülőgép szinte teljesen tele volt, mint egy szokásos nyaralójárat, amilyen lenni szokott Szicília augusztusban. Indulás előtt ki kellett tölteni a kötelező online regisztrációs űrlapot a SiciliaSicurát, majd letöltöttük a hozzá tartozó appot, amelyen érkezéskor be kellett csekkolni. Ezt viszont senki nem ellenőrizte a repülőtéren. A belépés gyakorlatilag semmiben nem különbözött a korábban megszokott schengeni érkezéstől.
Már a repülőtéren érezni lehetett, hogy sok ember lesz, de összességében sehol nem éreztük túlzónak a tömeget, és mindenki hordta a maszkot zárt helyeken. Egy helyen még a strandon is mértek testhőmérsékletet, annak ellenére, hogy a szigeten a napi koronavírusos fertőzések száma nem több a magyarnál.
Menetrend
Az útvonal Catania, Szirakúza, Taormina, Etna, Gole Alcantara, Milazzo, Vulcano-sziget, Cefalu, Palermo, Agrigento és Scala dei Turchi volt. Augustusban egyértelműen nem várost kell látogatni Szicíliában, mert könnyen hőgutát kaphatunk, de a strandokon, az Etnán vagy a Gole Alcantara szurdokban ideális volt az idő. Az Etnán egy kisebb kitörést is láttunk, hajnalban a sötétben még a láva is látszott, amikor meg felmentünk napközben a fő kráter is röffentett egy nagyobbat.
Mi már menekülőre fogtuk volna, de a vezető megnyugtatott, hogy ez itt a „normális”. Mindenesetre a gyerekeknek hatalmas élmény volt működő vulkánt látni. Augusztusban is azonban érdemes melegebb ruhákkal készülni az Etnára, mert attól, hogy lent 30 fok felett van, 3000 méteres magasságban 15-20 fok van, sőt néha akár 10-12 fok is lehet a maximum napi hőmérséklet. Télen meg akár síelni is lehet az Etnán. Egyszer biztosan ki fogom próbálni milyen síelni egy működő vulkánon.
A Gole Alcantara szurdokban is lehet hűsölni, mert a vulkáni sziklákon áttörő folyó csak 8-10 fokos. Itt azonban érdemes figyelni a belépőkkel. A nagy parkoló a Gole Alcantara Botanical and Geological Park-nál van ahol fejenként akár 30 eurós „programra” is befizethetünk. 100 méterre a parkolótól a fő út mentén be lehet fizetni egy 6 eurós liftre. Emellett van egy nem túl hosszú lépcső is, ahol a belépő a parkba felnőtteknek fejenként 1,5 euró, a gyerekeknek meg ingyenes – ahogyan sok múzeumban és régészeti lelőhelyen is. A szurdokba érdemes vízicipőt, fürdőruhát és valami vízhatlan zsákot vinni, amibe be lehet rakni az értékeket. A folyó általában 15-20 centiméter mély, de van, ahol derékig ér a víz.
Pár jó tanács
Ha autóval vagyunk nem feltétlenül az útikönyvek alapján „legszebb” strandokat érdemes választani, mert azokon elég nagy a tömeg. Az elhagyatott strandok hátránya, hogy nincs infrastruktúra.
A parkolásra szintén érdemes figyelmet szentelni, néha elég nehéz feladat. Milazzóban, ahonnan indulnak a kompok a Lipari-szigetek felé, érdemes előre online foglalni parkolót. A kompot is le lehet késni a parkolóhelyvadászat miatt. Augusztusban kompjegyet is érdemes előre megvenni. Mi csak a Vulcano szigetét látogattuk meg, a ma is aktív vulkánra könnyen fel lehet sétálni, a gyaloglás után pedig vár a büdös, iszapos fürdő.
Happy end
Nyaralásunk alatt a Wizz air küldött egy olasz és angol nyelvű nyilatkozatot, hogy nem vagyunk betegek és nem érezzük magunkon a Covid 19 tüneteit. Ezt ki kellett nyomtatni, de senki nem kérte el tőlünk a repülőtéren. Feldobta a nyaralásunkat az is, hogy vagy 50 nap után kaptunk egy banki üzenetet, hogy elismerték a chargeback-igényünket és visszakaptuk egy-egy törölt Air Canada és Eurowings repülőjegyünk árát. Így a nyaralás végén a banki egyenleg nem volt kisebb, mint a nyaralás elején.
