A legtöbbször feltett kérdés a “Hová érdemes nyaralni menni?” mellett minden bizonnyal az: hogy kaphatom vissza a pénzem, ha törölték a járatomat? Vannak-e technikák trükkök? Vagy csak várjunk türelemmel és majd lesz valami?
Törlés és trükközés
A járványra való tekintettel minden légitársaság részben vagy egészben leállította a járatait. Május-június környékén újra elkezdtek megjelenni a járatok, amelyeket aztán vagy megtartottak vagy nem. A legnagyobb splíler e tekintetben a Wizz Air, amelyik különösebb erkölcsi gát nélkül töröl, borít mindent a járványra hivatkozva vagy csak azért, mert alig tud jegyet eladni.
Könnyű belátni, hogy ha minden cég azonnal visszautalná a törölt jegyek árát, akkor ezzel a lendülettel csődöt is jelenthetnének – de legalábbis brutális likviditási válságba kerülnének. Így ilyen-olyan módszerekkel megpróbálják maguknál tartani az utasok pénzét. A legelterjedtebb az utalvány volt – amellett, hogy egyszerűen nem fizettek és kész. Ez egyrészt egy korrekt ajánlat, hiszen ha szeretnénk utazni, akkor legalább a repjegy meglesz.
Másrészt az utasnak joga van eldönteni, hogy utalványt kér vagy pénzt. S bár az utalvány logikus választás, akármiért is kérheti valaki inkább a pénzt. Mert adott programra ment volna, mert nagyon drága volt a jegy, mert akármiért, mindegy is. Ha a pénzt kéri, akkor azt kell megkapnia. Sajnos sok esetben nem történik semmi. Ennek a játéknak a Ryanair az igazi mestere: egy komplett hermeneutikai kört hozott létre, csak hogy ne kelljen visszafizetnie egy fillért sem.
Egy lehetséges megoldás
Ha mindezeken túl jutottunk, élhetünk egy olyan sepciális jogosítvánnyal is, amelyet kifejezetten az online vásárlásokra találtak ki. Ez a chargeback, azaz a visszatérítés. Nem keverendő össze a refunddal, amikor a kereskedő, szolgáltató maga nyomja meg a gombot és utalja vissza az ügyfél pénzét. A chargeback esetében arról van szó, hogy az ügyfél (utas) arra kéri a bankját, hogy szedje vissza a pénzét, mert amit vásárolt, az nem érkezett meg, jött valami, de laptop helyett egy furnérlemez, illetve a szolgáltatás, amelyet vásárolt, nem teljesült, a cég meg hallgat.
Jelen esetben utóbbiról van szó, hiszen a légitársaság nem vitt, nem visz el bennünket oda, ahova megegyeztünk, hogy elvisz. Részletesen a chargeback szabályairól itt lehet olvasni, számunkra a lényeg ebből annyi, hogy el kell menni a bankukhoz, és kérni kell a chargebacket. Igazolni kell, hogy megvettük a jegyet, adott járatra, azt törölték, és azt is, hogy első körben megpróbáltunk egyezkedni a légitársasággal.
Van olyan bank, például az OTP, amelyik a weblapján is elérhetővé tesz egy nyomtatványt, amelyet online is be lehet adni, és a dokumentumokat is fel lehet tölteni. Érdemes a bankuk honlapján keresgélni, hátha megússzuk a fióklátogatást. A bank elindítja az ügyet, és ha a benyújtott adatok alapján megalapozottnak ítéli a kérést, utasítja a kereskedő, szolgáltató bankját, hogy tolja vissza a pénzt. Az eljárás nem a bankok szabályai alapján működik, hanem a kártyatáraságok szabályzata szerint, a bankok csak alkalmazzák azt, amit a MasterCard vagy a Visa előír. Vagyis tök mindegy, melyik banknál vagyunk.
A légitársaság természetesen élhet kifogással, ezt is megvizsgálják, de ami fontos: tök mindegy, hogy én csak egy mezei utas vagyok, a másik fél meg a nagy Ryanair, a chargebacknél egyenértékűek a felek. Ha nagyon nem jutnak dűlőre az ügyben, jöhet a választottbíróság és a végén a csillagos ég. Esetünkben ez nagyon nem számít, mert előbb-utóbb úgyis megkapjuk a pénzt, hiszen annak jogosságát a légitársaság se vitatja, csak később akar fizetni.
Hol a bibi?
Sajnos a légitársaságok se ostobák, ismerik a chargeback intézményét. És ez számukra elég kellemetlen következménnyel járhat. Alapvetően a chargeback arra szolgál, hogy a vásárló ne legyen kiszolgáltatva a sumákoló cégeknek. Így meglehetősen szigorúan veszik a bankok, ha egy cégnél ez rendszeres. Olyannyira, hogy ha a teljes forgalom 1-2 százalékát eléri a chargeback értéke, akkor azonnal megszüntetik a cég online fizetési lehetőségét. Hiszen potenciális csaló, tehát nincs helye a tisztességesek között.
Ez azonban a jelen helyzetben kicsit más. A légitársaság visszaadná a pénzt, nem is vitatja, hogy jár, csak éppen nem most, hanem majd. Elvégre korona. Oké, teszek rá, kérem a pénzem. Ám ha mindenki elkezd chargebacket kérni a vissza nem fizetett jegyár miatt, ez sittysutty elérheti az 1-2 százalékot. Ami lényegében azt jelenti, hogy a légitársaság nem tud jegyet eladni, mert nem lesz rá felület és eszköz. Vagyis ezt még inkább el akarják kerülni.
Ezért például a Ryanair minden bizonnyal azzal érvel, hogy nem áll fenn a chargeback esete, hiszen nem igaz, hogy nem valósult meg a szolgáltatás. Elvégre az utas kapott egy utalványt. Ami ugyan nem kell neki, de hát ez van, az élet nem habostorta. Előbb-utóbb meg úgyis visszakapja a pénzét. Azt nem tudni, mi a bankok és kártyatársaságok álláspontja ebben a kérdésben, vélhetően ők sem akarják emiatt bedönteni a jegyeladási rendszereket. De hogy ezt hogy okoskodják ki, még nem tudjuk, még folyamatban vannak az ügyek – vagy eltekintenek az értékhatártól vagy elfogadják a légitársaságok érvelését.
Maradj naprakész, értesülj elsőként.
Akkor most mi a teendő?
Akárhogyan is van, érdemes chargebacket kérni a bankunktól. Fontos, hogy ehhez az kell, hogy semmiképp se fogadjunk el utalványt. Ha elfogadtuk, de utólag meggondoltuk magunkat, már nem lehet chargebacket kérni. A legtöbb bank 120-180 napig hajlandó ilyet végrehajtani. Vagyis akár a februárban vásárolt jegyekre is kérhető. A vásárlás ideje ilyenkor a mérvadó és nem az, hogy mikorra szól a jegy. Fontos, hogy csak törölt járatokra lehet kérni, arra nem, ha megy a járat, de mi nem utaznánk. A chargeback az ügyfélnek mindig igyenes, a díjat a kereskedőre, szolgáltatóra terhelik. Vagyis nem veszíthetünk semmit.
