Egy fura Ryanair-ügyet csócsált tavaly év végén nagy terjedelemben a brit sajtó, de az utasról közben kiderült, hogy ő hibázott, mégis reklamál tovább, várja a bocsánatkérést.
Utasunk családi nyaralásra ment Gran Canariára, de beszálláskor érvénytelen volt a beszállókártyája. A gate agent sem állt a helyzet magaslatán, fogalma nem volt, hogy miért, mindenesetre csak úgy engedte utazni a családot, hogy a reptéri beszállókártya-nyomtatás díját, 165 angol fontot kifizettette velük. Azt mondta, másképp nem utazhatnak, aztán kérjék vissza utólag a Ryanairtől a pénzt.
A légitársaság a reklamációra is először hibás magyarázatot adott, utána viszont meglepőt: az utas az indulás előtti nap kicsekkolt. Jóval korábban becsekkolt, majd utána ki. Nem is tudtuk, hogy ilyet lehet, az utas is azt állította, hogy nem csinált ilyet, de a Ryanair azt mondta, hogy egyértelműen ezt látják a rendszerben.
Az utas telekürtölte panaszával a sajtót, a fogyasztóvédők meg fikázták a Ryanairt, ahogy az lenni szokott. Aztán egy független békéltető testülettel vizsgáltatták ki a panaszt és az megállapította, hogy az utas valóban kicsekkolt. Innentől kezdve teljesen szabályos volt, hogy az új beszállókártya kiállításáért kiszámlázták nekik a díjat.
Az utas ez után is bocsánatkérést vár a Ryanairtől, nem igazán érthető, hogy mire fel. A fogyasztóvédők pedig már csak azt tudják kritizálni, hogy túl magasak a Ryanair díjai, de ez meg a szolgáltató szuverén döntése és amúgy se nagy újdonság.
Tanulság? Talán csak annyi, hogy semmi előnyt nem élvez, aki megvesz plusz szolgáltatásokat, például ülőhelyet, amihez jár a korai becsekkolás lehetősége. A szabály az szabály, a díj annyi amennyi. Figyeljünk a becsekkolásra és semmi hülyeségre ne kattintsunk – a Ryanair szerint kicsekkoláskor a rendszer külön visszakérdez, hogy biztos ezt szeretnénk-e.