Az országok úgy próbálják megakadályozni a járvány terjedését, hogy folyamatosan elemzik az adatokat, és ha indokoltnak látják, szigorítják a belépést vagy akár meg is tilthatják azt. Ezek a zöld, sárga és piros besorolások, azonban nem mindig az egzakt adatokon alapulnak. Az Okosutas-index abban próbál segítséget nyújtani, hogy a friss adatok alapján, a magyarországi állapotokhoz viszonyítva lajstromozza az országokat.
Ennek alapján három kategóriát állítottunk fel:
- biztonsággal látogható
- kisebb-nagyobb odafigyeléssel látogatható
- inkább kerülendő
(Az alábbi interaktív térkép kattintható.)
A térkép kattintható
A hivatalos besorolás
Ezek a kategóriák nem esnek egybe minden esetben a magyar állam által felállított kategóriával. Magyarország rendszeresen frissti a sárga (tűrt) és a piros (tiltott) országok listáját a Magyar Közlöny mellékletében, a Hivatalos értesítőben. Ez ugyanakkor nem teljesen objektív és nem csak az egzakt adatokon nyugszik. Sok esetben egyfajta viszonossági elv is érvényesül, azaz ha az egyik állam bekeményít, akkor hazánk is hasonlóan kezeli az adott államot. Erre jó példa a Norvégiával vívott értelmetlen cicaharc.
A magyar állam által kialakított besorolás lényege, hogy csak a zöld országokból lehet korlátozás nélkül belépni. A sárga országból csak 14 nap karanténnal vagy negatív pcr-teszttel jöhetünk haza. A piros országból pedig külföldiek nem (kivéve ha rezidensek), magyarok pedig csak karatnéntkötelezettség mellett vagy két negatív pcr-teszttel. Vagyis különösen fontos, hogy ezt a listát ismerjük.
Az Okosutas-index módszertana
Az Okosutas-index nem pótolja a hivatalos besorolást, és nem is az a célja, hogy azt bármilyen szinten befolyásolja vagy annak fontosságát vitassa. Az Okosutas-index egy kifejezetten az új esetszámokon alapuló számítás alapján kialakított mutató. Azt mutatja meg, hogy az elmúlt 14 nap átlagát nézve az egyes országokban hány új esetet mutattak ki, mindezt úgy, hogy az a lakosságszám alapján összevethető legyen a hazai adattal.
Ha Magyarországon az elmúlt 14 napban átlagosan napi 14 új esetet találnak, Olaszországban pedig 225-öt, akkor ez elsőre riasztó lehet. Ám ha lakosságszám alapján arányosítjuk, akkor kiderül, hogy az olasz trend nem sokkal rosszabb, mint a magyar, a mi 14-ünhöz képest arányosítva az olasz is csak 36. Ugyanígy a koszovói adat önmagában nem jó, de nem is tragikus, 181 átlagos napi új esettel. A magyarországi lakosság arányában a mi 14-ünkhöz képest viszont ez 976 új fertőzöttet jelent, ami már nagyon magas.
Azért választottuk az elmúlt 14 nap átlagos napi esetszámait, mert egy-egy kiugró napi adat jelentősen befolyásolná az idex alakulását. Az elmúlt két hét átlagos esetszámait nézve azonban ezek az egyszeri kiugróan magas vagy éppen váratlanul alacsony adatok kisimulnak, valamelyest a trend is kirajzolódik.
Kiegészítés a módszertanhoz
Az Okosutas-index besorolása a következő:
- napi 0-99 új eset – biztonsággal látogható
- napi 100-199 új eset – kisebb-nagyobb odafigyeléssel látogatható
- napi 200 új esettől – inkább kerülendő
A besorolás természetesen önkényes, úgy gondoltuk, napi 200 új eset Magyarországon már soknak számítana, ezt vetítettük az európai adatokra. Emellett fontos megjegyezni, hogy mint minden lajstrom, ez is tartalmaz torzító tényezőket. Ezekre külön felhívjuk a figyelmet, ha frissülnek az adatok.
Ilyen torzító tényező, hogy kisebb populáció mellett sokat ronthat a besoroláson akár egyetlen új fertőzött. Ilyen például Málta, ahol két-három új fertőzött is 50 feletti értéket jelent, vagyis ha ez felugrana ötre, máris villogna a vészjelző, holott ez nem valós kockázat. Az alacsony népességű országoknál inkább az esetszám a mérvadó.
Az is torzíthat, ha egy országban átmenetileg hirtelen megugrott az új esetszám, majd ez csökkenni kezdett, illetve ha egy magas bázisról indul meg a csökkenés. Ilyen Svédország, amely a korábbi rendkívül rossz számok miatt van még mindig a kerülendő kategóriában. Ha tovább tart a csökkenés, ez szépen el fog simulni.
Végül: tipikusan a “szigetes” országoknál jellemző, hogy a számok rosszak, de ez kizárólag a kontinensre vonatkozik, a szigetekre nem. Ilyen Spanyolország és Portugália – Görögország tiszta, de ott is az a jellemző, hogy fertőzött szinte csak a kontinensen van. Ezeknél érdemes külön kikeresni a szigetek adatait, azok szinte kivétel nélkül mind teljesen biztonságos úticélok.
Összegezve
Az Okosutas-index egy mutatószám, ami alapján látszik, hogy Magyarországhoz képest mennyire fertőzöttek az európai országok. A folyamatosan frissülő adatokon nyugvó index tájékoztató célt szolgál. Nem váltja ki a hivatalos, belépésre vonatkozó országbesorolást, azzal nem egyezik. Mielőtt elindulnánk, mindenképpen nézzük meg az adott országra vonatkozó historikus és friss adatokat.
Ami a mai számokat illeti: több Balaton, kevesebb Brüsszel, nálunk Belgium a szürke zónába került. Éppenhogy, vagyis ez akár napokon belül változhat, de akár romolhat is. Portugália azért szürke, mert a javuló tendencia elején jár, hasonólan Svédországhoz: lassan tisztul a két ország. Spanyolországban néhány régióban nő a fertőzöttek száma, a szigetek és például Andalúzia biztonságos, tiszta – érdemes a régiós adatokat nézni döntés előtt.
