Küthíra és Antiküthíra – két sziget Krétától északra. Hajóval két, illetve több mint négy óra az út, igaz, Küthírához már csak egy óra hajóút a szárazföld. Mi mégis Kréta felől közelítettük meg mindkettőt. Először a kisebbet, Antiküthírát jártuk be, ide délelőtt érkezett meg a hajónk, este pedig mentünk is tovább Küthírára. Szívesen maradtunk volna a kis szigeten, de nem volt elérhető szállás. Ami nem annyira meglepő, tekintettel arra, hogy a kicsi a szó szerint értendő.
Antiküthíra
A szigeten tucatnyian élnek, egyetlen egység fogadja a vendégeket, ez egyszerre kocsma, bolt, étterem és találkahely. A helyet egy család vezeti, mint minden rendes éttermet a szigeteken. Elvileg fél négytől hétig sziesztáznak – annak dacára, hogy a hajó hatkor indul Küthírára -, de ha épp tele a hely emberrel, akkor csak később húzzák le a délutáni rolót. A pokoli melegben el is fogyott a nagyüveges ásványvíz a hűtőből, ki tudja, mikor kapnak utánpótlást, este vagy csak napokkal később. Mert hajó ide nem jár minden nap.
Hogy miért járnak ide mégis? Ha valaki szeretne egy lényegében privát szigetet, annak itt a helye. Gyönyörű, sziklaszirten álló apartman, elhagyott, romos falvak, elképesztően kedves emberek, elhagyatott, zsebkendőnyi strandok garantálják itt a nyugalmat és csendet. Nyaranta kicsit nagyobb az élet, de ilyenkor sem lehet több az ember, mint a macska. Autót nem tudtunk szerezni, így annyit láttam, amennyit futva be tudtam járni – ez így is majdnem a sziget felét jelentette. A legnagyobb falu a kikötő fölött van, ezt leszámítva néhány párházas kis település dacol az elnéptelenedés ellen.
Küthíra
Ezek után meglepő volt a kontraszt, amikor megérkeztünk a jóval nagyobb és zsibongóbb Küthírára. Itt már kell az autó, másképp elég nehézkesen lehet jönni-menni a szigeten. Kellemes kisvárosok, azokban egymásba érő éttermek és kávézók jelzik: ez azért más világ. A ráérős kedvesség ugyanakkor megmaradt, akármennyire is nagyobb ez a sziget. Potamosban a kávézó tulaja kihozza a kávét, aztán gyorsan elszalad a piacra egy kis friss halért ebédre, majd már kicsit a vendég, hát úgyis pihenni jött, nem? De.
Egy vár, négy monostor, tucatnyi templom, és számtalan strand várja itt főként a görög turistákat. A boltos magyarral például még sosem találkozott. Csehekkel már igen, azok meg nem beszéltek angolul, magyarázza a nő, majd jó utat kíván. Chorában a hegytetőn a vár romos, homokszínű falai mellett hófehéren virít a monostor harangtornya. Innen lepillantva két gyönyörű öböl, strand és kikötő, ez Kapsali. A parton végig éttermek, csak egy kis, derékig érő fal választ el a homoktól és a víztől.
Bármelyiken el lehetne tölteni több napot is.
