Miközben egyre több légitársaság tervezi úgy újraindítani járatait, hogy a középső üléseket rendre kihagyja, és miközben a Ryanair szabadszájú vezére mindezt természetesen baromságnak tartja, az Air France bemutatta, hogy amint van elég utas, diszkréten tesz a social distancing betartására. A Párizsból Marseilles-be repülő gép ugyanis a minap teljesen tele volt, mint egy heringes doboz.
Mindezt egy a gépen utazó újságíró, Charlotte Gillard dokumentálta is. A járaton minden ülés foglalt volt, ráadásul az utasok zöme nem is viselt maszkot – utóbbi persze nem a légitársaságon múlik. Mindannyian kellemetlennek és nyomasztónak érezték a helyzetet, hiszen egymástól harminc centire volt az arcuk.
Az újságíró megkereste az Air France-t az ügy miatt. A légitársaság válaszában igyekezett megnyugtatni Gillard-t azzal, hogy az Air France ha csak teheti, betartja az egy sor két utas elvet, ám néhány frekventált járaton ez sajnos nem lehetséges. Tipikusan ilyen a Párizs-Marseilles viszonylat is. Azonban a repülőgép kabinjában működő légkondi három perc alatt cseréli a levegőt, tehát nincs ok az aggodalomra.
A szóban forgó járat április 18-án este indult a Charles de Gaulle repülőtérről, a gép érthetetlen módon egy pici A318-as volt. Ezen a gépen összesen 117 utas fér el. Elképzelhető természetesen, hogy egy-egy járatra többen váltanak jegyet, így akár az is előfordulhat, hogy valóban nincs más választás, mint nem betartani a szabályokat – illetve persze Párizsban is maradhat az, akinek nem sürgős az utazás. Két gépet elindítani elég pazarlónak tűnik, ám egy nagyobb gépet be lehet vetni ilyen esetben.
Különösen úgy, hogy egy A318-ast kell helyettesíteni. Ez ugyanis egy kisebb gép. Ahhoz, hogy a 117 utast leültessenek csak a külső és belső sorokat használva, 156 ülésre van szükség. Erre mind az A321-es, mind az A320-as alkalmas, hiszen előbbibe minimum 165, utóbbiba legalább 184 ülés zsúfolható. És mindkettőből áll a földön jó néhány CDG repterén.
Az eset azt mutatja, hogy sima marketingfogás lehet a középső ülés nélküli repülés, amit addig alkalmaznak, amíg nem tudják kétharmad fölé tölteni a gépeket.
