Ma már nem kérdés, hogy készpénz vagy kártya, a kápé inkább csak tartaléknak kell. Kártyaelfogadási trendek, hol van szükség biztosan készpénzre, hány kártyát és mennyi készpénztartalékot tartsunk? Bankkártyákhoz tartozó extra szolgáltatások.
Ma már nem kérdés, hogy külföldi utazásokhoz a bankkártya a legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb útitársunk, a dilemmát inkább az jelentheti, hogy kinek a kártyáját válasszuk, milyen típusú kártyát tartsunk, hányat vigyünk magunkkal. Persze biztonsági készpénztartalékra is szükség van, az viszont országonként igencsak eltérő, hogy mennyire ragaszkodnak a kereskedők a készpénzes fizetéshez.
Lassan tíz éve lesz, hogy hazatértünk az első olyan utazásunkról, ahol sehol nem kellett készpénz, mindenhol tudtunk kártyával fizetni.
Ez Izland volt, a korona bankjegyek hazatértek velünk együtt, hogy egy következő úton költsük el, amikor már szabadulni akartunk tőle. Utána Dániában jártunk a készpénzhasználatot teljesen kiiktatva, majd Anglia következett. Ott vállaltuk be először teljesen tudatosan, hogy nem lesz nálunk egy árva penny cash se, de végül belefutottunk egy helybe, ahol kellett volna: egy fagyit nem tudunk megvenni valamelyik parkban, ahol a lakókocsiban nem volt még kártyaelfogadás. Ma már Londonban az aluljáróban zenélők kalapjai mellett is ott van egy kis kártyás terminál.
Ellenoldal: Hollandiában sokáig egy különálló kártyás rendszert fejlesztettek és még a vonatjegy-automaták se fogadtak el külföldi kártyát, csak hollandot. Mostanra ez rendeződött és Hollandiában is volt olyan körünk, amit teljesen készpénzmentesen abszolváltunk. Az elmúlt években nagy fejlődés volt Olaszországban is, ahol pár éve még Pompeiben sem volt kártyaelfogadás, de mára csak néha szaladhatunk bele olyan helyekbe, ahol készpénz szükséges. Németországban viszont a mai napig gyakran érnek meglepetések: hol egy fánkárus csodálkozik a kártyát meglátva, Kölnben pedig egy turistamágnes kilátótorony bejáratánál díszelgett az „only cash” felirat.
Visszaszorulóban van az a jelenség is, hogy csak bizonyos értékhatár felett fogadnak el bankkártyát. Pár éve például a görög szigeteken teljesen bevett volta az 5-10 eurós minimumhatár, mára ez is kezd kikopni, de azért még idén nyáron is találkoztunk vele. A „van, de nem működik a terminál” jelenségbe is leginkább a mediterrán térségben szaladunk bele, Görögországban a vendéglátósok néha őszintén elő is adják, hogy nekik sokba kerül a kártyázás, ha tehetjük, adjunk készpénzt.
Üzemzavar miatt nagyon ritkán szünetel a kártyaelfogadás, csak emiatt nem érdemes készpénzt vinni. Európa nagy részén egy 100-200 euró körüli készpénztartalék elegendő, ebben benne van az is, hogy például egy vacsora végén derül ki, hogy pár perccel korábban elromlott a terminál egy tavernában. Ezt érdemes bankjegy plusz némi apró formában tartani, mivel kis összegű, de szükséges költéseknél kifejezetten kellemetlen, ha nem tudunk fizetni. Például nyilvános vécében, egy kávéért, vagy ha városi buszra szállunk és az adott városban app vagy készpénz a két opció.
Kártyából a legjobb, ha van egy olyan, aminél nincs dilemma, hogy használjuk-e, aminél a külföldi költés se költséges. A külföldi kártyahasználathoz kapcsolódó két lefontosabb költség az ATM készpénzfelvétel díja és a devizaváltás költsége. Mindkettőben igen nagy különbség van a magyar bankok ajánlatai között. A drága bankok kártyái mellett érthető, ha a fintech cégek olcsó váltást és készpénzfelvételt kínáló kártyáit is beszerzi a magyar utas, azonban erre nem feltétlenül van szükség, ha kedvező kondíciókat kínáló hazai bankot választunk, annak a kártyáját használjuk. E tekintetben például a Gránit Bank kártyái abszolút versenyképesek.
Felmerülhet, hogy nagyobb biztonságot jelent a két kártya akkor, ha elveszítjük a tárcánkat, kártyánkat. Ez egyrészt csak akkor van így, ha a két kártyát külön helyen tartjuk, vagyis csak az egyik tűnik el. Másrészt ma már egyetlen kártya esetében is biztonságot jelent, ha azt fizikai formájában és mobilba építve is magunknál tartjuk – természetesen mindig eltérő helyen. Fontos, hogy a költésinket mindig tudjuk ellenőrizni, ezért célszerű olyan bankot választani, amelynek az appjában átláthatóan követhető, ellenőrizhető minden, amit vásároltunk. Gyakori érv ugyanis a készpénz mellett, hogy ténylegesen látjuk, mennyi van még belőle, míg a kártyás költéseket össze kell adogatni. Nos, egy jó app birtokában erre nincs szükség.
Nem kell idegenkedni a digitális kártyáktól sem, ezek ugyanis rugalmasan használhatók, hiszen nem kell hozzá a fizikai plasztiklap. Azt gondolhatnánk, hogy a fintech cégeknél kell ezeket keresni, de ez nincs feltétlenül így. A Gránit Bank euró és USA dollár alapú devizakártyái is bátran választhatók, ha ugyanis devizakártyát igénylünk, azonnal használható devizakártyát ad a bank, ami azt jelenti, hogy a fizikai kártya megérkezésééig is van mivel fizetni. Ez akkor is jól jön, ha elveszítenénk a kártyánkat, hiszen egyrészt azonnal le lehet tiltani az elveszett kártyát és újat igényelni az applikációban, másrészt az új is azonnal rendelkezésünkre áll digitális formában.
(X)
