Sokak meglepetésére fogyasztóvédelmi eljárást indított a Wizz Air ellen is a fővárosi kormányhivatal. Vajon itt mekkora lesz a büntetés?
A mai bejelentés szerint az elmúlt időszakban megnövekedett a légitársasággal szemben a fogyasztóvédelmi hatósághoz benyújtott fogyasztói panaszok száma, amelyek közül több eset a médiában is nagy visszhangot kapott.
A panaszok szerint a légitársaság nem nyújtott tájékoztatást és segítséget járatkésések és járattörlések esetén; nem biztosított szállást és átfoglalást, többletköltséget okozva ezzel az utasoknak. A Wizz Air nem válaszolta meg 30 napon belül a fogyasztói beadványokat sem, valamint emelt díjas telefonos ügyfélszolgálatot működtet, ezzel is megsértve a jogszabályokat. Emiatt az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére indult a fogyasztóvédelmi hatósági vizsgálat
Az eljárás célja az esetleges jogsértő magatartás feltárása, megszüntetése és szankcionálása, hiszen a jogszabályokat valamennyi vállalkozásnak be kell tartani – írja a minisztérium.
Az persze érdekes kérdés, hogy miért pont most? A Wizznél régóta rendszeresen előfordul, hogy csúsznak a reklamációkra adott válaszokkal és sok éve használják az emelt díjas ügyfélszolgálatot. A sok panasz nyilvánvaló oka az idei légikáosz. Más légitársaságoknál ugyan több volt a késés és a törlés, de kétségkívül az ultrafapadosok a leglazábbak a problémakezelést illetően.
A légitársaság többször elmondta, hogy szerintük betartják a szabályokat fennakadás esetén is, az persze vitatható, hogy a törléskor kiküldött „oldd meg magad a szállásod és a hazautad, aztán majd utólag kifizetjük” e-mail mennyiben minősül az ellátási kötelezettség teljesítésének. Mivel minden eset más és sokszor valóban nincs üres szállás a környéken, a légitársaság felelőssége nem állapítható meg általánosságban. És a fogyasztóvédelmi szabályok uniós szabályok, ha jól értjük, ezek betartását vizsgálják. Elég szubjektív annak a megítélése, hogy mikor szegi meg a szabályokat a légitársaság, amely nem küld azonnal mentőjáratot, vagy csak órákkal a törlés után nyitja meg az átfoglalás lehetőségét.
Kíváncsian várjuk a vizsgálat eredményét főleg azután, hogy a Ryanair 300 milliós bírságot kapott. Abban az ügyben nagyon rafkósan abba tudott belekapaszkodni a hatóság, hogy nem is a légitársaság fizeti az utasadót, hanem a földi kiszolgáló, tehát a Ryanair nem adót hárít át, hanem költséget. Ezt viszont nem teheti meg a saját üzletszabályzata alapján. Nyilván végül a légitársaság fizeti a sarcot, de innentől jogi kérdés, hogy ez minek minősül.
