Síeléskor biztosan sokkal többet gondolunk a pálya minőségére, a felvonó előtti sorra vagy a hütte forraltbor-kínálatára, mint a pénzügyekre, de egy több napos kikapcsolódás alkalmával is érdemes számba venni a lehetőségeinket, hogy ne bukjunk feleslegesen a sítúra összeköltségén.
A magyar síelők számára nem igazán nagy dilemma, hogy autóval megyünk, vagy repüljünk. Nagyon kevés minőségi síközpont érhető el reptérről tömegközlekedve elfogadható menetrenddel és áron és csak akkor jöhet ez az opció szóba autóbérlés nélkül, ha pályaszállást, vagy legalábbis a sípálya aljától rövid sétával, vagy gyakori transzferbusszal elérhető szállást választunk. És az se árt ilyenkor, ha a bevásárlási lehetőség közel van. Autóbérléssel pedig nehéz olcsóbbra kihozni az utat annál, mint ha saját kocsival mennénk. És repülve még a felszerelés szállítása is kérdés, ennek ára nagyon felment a fapadosoknál az elmúlt években. A bérlés is tiszta veszteség azoknak, akiknek van saját felszerelésük. Mi megjártuk ugyan párszor Bergamon át néhány olasz síterepet repülővel és Genfből vonatozva a csodálatos Zermattot is, de a számításokat elvégezve most már egyikre se jönne ki a matek – és a kényelmi faktorról akkor még nem is beszéltünk.
A svájci vonatokon ilyenkor télen elég sok síbakancsos-lécet cipelő utast látni, de ők jellemzően a pályákat közelítik meg tömegközlekedve a parkolókból, illetve a lakhelyükről. Magyar síelőt tekintve szigorúan költség alapon Salzburg és Innsbruck környéke esetében a végig vonatozás lehet opció, ebben az esetben – ha nem is kényelmesen, de – vihetjük magunkkal a saját felszerelésünket.
Akár dilemma lehetne az is, hogy vegyünk-e sok síterepet lefedő síbérletet, akár egész idényre szólót. Egyre több ilyen érkezik, a lefedett terület nagysága alapján az osztrák Super Ski Card lehetne érdekes. Ebből van nem csak teljes idénybérlet, hanem olyan is, amely tetszőleges 10 napon használható fel, aztán majd választunk, hogy mikor tudunk menni és épp hova. Csak sajnos hiába van benne közel 3 ezer kilométer pálya és majdnem ezer sílift, kevés a Magyarországhoz közeli terep. Ezért noha mindössze 20 síterepet tartalmaz, inkább az Ostalpencard lehet érdekes azoknak, akik minél több kelet-ausztriai terepet szeretnének besíelni.
De a magyar síelők többsége inkább csak évente egyszer-kétszer és 4-7 napra jár síelni, őket nem kell, hogy izgassák a kedvezményes sok terepes bérletek. Amit viszont nekik se szabad elfelejteni, az a biztosítás megkötése, még mindenképp indulás előtt. Fontos ellenőrizni, hogy a kinézett konstrukció térít-e síbaleset esetén, a legolcsóbb módozatok jellemzően nem. Érdemes persze megnézni, a bankkártyánkhoz tartozik-e utasbiztosítás, mert például a Gránit Banknál a Gránit Platinum Mastercard bankkártyájához járó biztosítás még síelésre is kiterjed.
De mi a helyzet a síelés alatti költéseinkkel? A legfontosabb, hogy kerüljük a forint alapú bankkártyák használatát, ebben az esetben ugyanis az árfolyameltérésekből adódhat magasabb könyvelt összeg, amely több banknál akár 2-3 százalékra is rúghat. Ha itthon átváltunk egy nagyobb összeget és készpénzben fizetünk mindent, akkor ugyanúgy rosszabb árfolyamot fogunk realizálni – arról nem beszélve, hogy bankjegyektől dagadó zsebekkel kell jönni-menni-csúszni nem feltétlenül kényelmes vagy praktikus. Sőt, vannak olyan szolgáltatások európai síterepeken, amit készpénzmentessé tettek, el sem fogadják a kápét.
A megoldás a devizaszámla nyitása és devizakártya igénylése lehet. Ennek is lehetnek persze költségei, de például a Gránit Banknál munkaidőben havi 550.000 Ft limitösszegig hétköznap munkaidőben valós piaci középárfolyamon lehet váltani az applikációban, díjmentesen. Ez azt jelenti, hogy a forintszámláról ingyen át tudjuk vezetni a síelés során költeni kívánt összeget a devizaszámlánkra, amelyről ezt követően bátran költhetünk a devizakártyánkkal. Emellett természetesen a tranzakció után sem kell semmilyen díjat fizetni a Gránitnál. Érdemes minden költést erről a számláról intézni – a síeszközök bérlését, síbérletet, szállásdíjat, tankolást, forralt bort. Ha pedig nincs devizaszámlánk vagy devizakártyánk, akkor sem kell aggódni, ennél a banknál ugyanis gyorsan és könnyen igényelhető mindkettő a banki mobilappban, akár a síelés helyszínéről.
A fintech cégek előnye, hogy több deviza között is lehet velük mozogni, de síelésnél ennek épp nincs jelentősége, mivel a magyarok által látogatott síterepek szinte mindegyikében euróban fizetünk. (Gránit-Revolut összehasonításunk itt olvasható.) A banki devizaszámlára bátran tehetünk nagyobb összeget, magyar betétbiztosítás vonatkozik rá és ha lekötjük, akkor még kamatozik is a rajta levő összeg. Tehát a legolcsóbb és legegyszerűbb egyszer, síelés előtt áttenni a devizaszámlára akár nagyobb ráhagyással is a költeni kívánt összeget és akkor egy pillanatra sem kell a pihenés ideje alatt ezzel a kérdéssel foglalkozni.
(x)
