Ha nem is most hétvégére, de a következőre kiváló program lehet egy kis tókerülés. A Velencei-tó körül jól kiépített a kerékpárút, ami ideális kikapcsolódást ígérhet az egész család számára. Az idő remek (lesz), a táv teljesíthető, az infrastruktúra pedig megfelelő. Keményebbek futva is letudhatják, bár ez kevésbé családi buli.
A kör
A Velencei-tó körül futó kerékpárút – hasonlóan a Balaton-körhöz, jobbára nem a parton vezet, a vízet csak néhány kilométer erejéig lehet látni. Ettől függetlenül nagyon kellemes program, mert összességében változatos és kellemes terepen vezet az út. Az alap tókör 28 kilométer hosszú, ezt egy kis kitérővel 33 kilométerre is lehet növelni a Császárvíz mentén. Szintemelkedés alig van – egyetlen nagyobb emelkedőt kell csak letudni, a többi dimb-domb könnyedén abszolválható. Gyerekkel is biztonságos a tókerülés, a kerékárút vagy teljesen zárt vagy rendkívül kis forgalmú úton vezet.
A 28 kilométert két-három óra alatt le lehet tekerni kényelmesen – mi egy tízévessel két óra alatt körbeértünk -, vagyis alapvetően félnapos program. Ezzel együtt akár egész nap el lehet lenni itt, mert több helyen is meg lehet állni nézelődni, mászkálni és persze fürdeni, sarazni a túra végén. Mi Velencéről, a vasútállomásról indultunk Gárdony felé, az első megállóhely a Sarvajc kereszt és kilátó. Innen a 7-es út mellett vezet tovább a kerékpárút, ami azt jelenti, hogy ez a szakasz meglehetősen zajos. Ahol a kerékpárút elkanyarodik, stílszerűen a Kanyar büfé várja a szomjas bringásokat. Jól meg kell fontolni a megállót, mert a legközelebbi lehetőség csak Pákozdon lesz.
A pákozdi kanyargás után már húsz kilométernél jön az igazi feladat, az egyetlen nehéz szakasz, az emelkedő fel az arborétumig. Itt kellemes kis pihenőhely van padokkal, kerékpártárolókkal. Ha egésznapos programot tervezünk, mindeképpen érdemes beiktatni egy kirándulást. Innen igazán szép és kellemes, erdei út következik, szinte végig lejt az út. Sukorónál le lehet térni a szabadstrandra, de innen már Velence sincs messze. A túra vége pedig a korzó, ami nagyon kellemes zárása a tekerésnek.
Infrastruktúra
Bár nem volt minden egység nyitva, azért a nagyobb gócpontokon mindig volt egy-két hely, ahová be lehetett ülni enni és inni. Az északi parton jóval szegényesebb az infrastruktúra, Pákozd és Velence között nincs se kocsma se egyéb vendéglátóipari egység, de azért csontvázakat nem láttunk ott se. A korzó egyre inkább megtelik majd élettel, ahogy jön a jóidő és melegszik a víz, de már most is kellemes a hangulat. A tókerülés nagyon népszerű, családok, sportkörök, egyesületek is előszeretettel szállnak itt nyerege.
Budapestről vonattal a legjobb leutazni, Kelenföldről fél óra alatt ér le a Flirt. A vonatra fel lehet vinni kerékpárt – pénzér nyilván – de érdemes számítani arra, hogy nem csak nekünk jut eszünkbe bringát vinni a vonatra. A motorovonatokon a kijelölt részen lehet kerékpárt szállítani – ahol a felhajthatós ülések vannak – és nagyjából az a módi, hogy amennyi gép felfér, annyi jön, nincs darabszámbeli korlátozás. Azt még érdemes tudni, hogy azok a vonatok, amelyek a Délibe mennek (onnan jönnek) két kocsiból állnak, amelyek Kőbánya-Kispestre mennek (jönnek), azok viszont csak egy kocsiból. Vagyis csúcsidőben simán lehet, hogy nem vagy alig fér fel a cucc a Köki járatra.
