Kisebb botrány lett abból, hogy a Ryanair azzal fenyegette meg egyes utasait, hogy fekete listára teszi őket, ha a törölt járatokra váltott jegyükért nem utalványt kérnek, hanem a bankukat megbízva pénzt, chargebacket. Amint napvilágra kerültek az esetek, a légitársaság azonnal visszakozott és elnézést kért.
A Ryanair a koronavírus idejére hozott stratégiája szerint nem téríti vissza a törölt járatokra váltott jegyek árát, hanem egy utalványt küld az utasoknak. Ha esetleg az utalványt nem repüli le az utas 12 hónapon belül, kérheti vissza a jegy árát. Ez nem túl kedvező, ha olyan utazásról van szó, amelyre biztosan nem akarna máskor elmenni az utas, hiszen így beláthatatlan ideig nem jön vissza a pénz. A probléma nem Ryanair-specifikus, szinte minden társaság ügyeskedik, hogy ne nagyon kelljen pénzt visszaadni.
A nagy trükk
Kártáy fizetés esetén van azonban egy lehetőség, amellyel elvileg élni lehet. Ez az úgynevezett chargeback. Amikor a bankunkat utasítjuk arra, hogy szedje vissza a pénzünket, mert a szolgáltatás, amelyért fizettünk, nem valósult meg. A chargeback nem megy automatikusan, első körben a szolgáltatóval kell meccselni, jelen esetben a légitársaságtól kell kérni a jegy árát. Ha ezt nem teszi meg, akkor jöhet a chargeback.
Fontos, hogy ez nem automatikus. Azaz egyáltalán nem biztos, hogy visszakapjuk a pénzt. Sok minden múlik ugyanis a körülményeken. A légitársaság mondhatja, hogy bocs, a felajánlott utalvány maga a szolgáltatás teljesítése, vagyis az utasnak e tárgyban nincs követelni valója. Hogy mikor melyik történik, azaz az utas visszakapja a pénzét vagy sem, azt nem lehet előre tudni. Az is lehet, hogy először visszakapja, aztán rövid idő múlva ismét zárolják az összeget, mert a szolgáltató bankja teljesítettnek veszi az ügyletet.
Több Ryanair-utas is kérte a chargebacket, illetve a Ryanair ügyfélszolgálatán, egy csetszobában próbált tájékozódni a lehetőségekről. Több ízben is előfordult, hogy az utast leoltotta az ügyfélszolgálat. Szerintük ugyanis ez csalárd tevékenység, és aki csal, azt fekete listára teszik (aki hazudik az csal, aki hazudik az lop). Ez pedig még inkább megdöbbentette az utasokat.
Nem visszaélés
Egy brit fogyasztóvédelmi weboldal (ott ilyen is van) kitúrta a sztorit, a történet aztán végigszáguldott a komplett brit bulvármédián (ez már ismerős). Erre már hivatalosan is reagálnia kellett a Ryanairnek. A légitársaság szánta-bánta, amit az ügyfélszolgálat közölt. Természetesen szó nincs feketelistáról meg csalárd tevékenységről, a chargeback egy működő és létező formula. Vagyis vagy az ügyfélszolgálat maga se tudta, mi a szabály, vagy az íratlan szabályok ilyen gorsan változnak, ki tudja.
Mindenesetre senki sem bűnöző, aki megpróbálja a meg nem valósult szolgáltatásra hivatkozva belátható időn belül visszakapni a pénzét. Legfeljebb nem kapja vissza. A későbbiekben még fogunk ezzel foglalkozni, hogy mi is lehet itt a vezérfonal. Annyi biztos, hogy vannak magyar utasok is, akik sikerrel éltek a lehetőséggel.