A norvég fapados társaság, a Norwegian évek óta rázza a pofonfát, így a mostani krízis különösen legyengült állapotban érte utol. Több leányvállalatuk is csődvédelmebe menekült, s most az a menedzsment célja, hogy a kötvénytulajdonosok rábólintsanak a cég adósságának átstrukturálására. Ennek lényege, hogy a kötvényeiket majdnem értéktelen részvényekre váltják.
Hogy megédesítsék valahogy a keserű pirulát, muszáj valamilyen elfogadható javaslatot összetákolni. Válságkezelő stratégiájuk első lépése a fékezés és a költséges sallangok levagdosása. Aztán majd egyszer jöhet az építkezés, ami a hosszú távú járatokra és a kiegészítő bevételekre alapoz a cég.
A korábbi években több peches ügy és rossz döntés is nehéz helyzetbe hozta a Norwegiant, így a koronavírus miatti kényszerleállás nagyon nem jött jól a cégnek. A túlélés érdekében első körben igyekeznek megfogni minden felesleges költést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy brutálisan visszavágják a kapacitásokat. Lényegében belföldi légitársasággá alakulnak.
A legrosszabb szcenárió szerint (ami inkább reális, mert a lassú kilábalást jelenti) az elkövetkező 11 hónapban, tehát 2021 március-áprilisáig ha kell, akkor csak hét géppel repülnek. Emellett minden felesleges kiadást megpróbálnak lefaragni. A túlélő üzemmódot követően elsősorban a jövedelmezőbb járatokra fognak koncentrálni. Ilyen lesz a New York-i vagy a Los Angeles-i viszonylat a hosszú távú járatok esetében, és a skandináv útvonalak a rövid távúak esetében. Ez azt jelenti, hogy ha látni akarjuk Selma Lagerlöföt a gép farkára festve, akkor ahhoz sokat kell utaznunk.
Emellett a bevételeket az ultra fapadosok egyik bevett stratégiájával igyekeznek majd növelni. Ez nem más, mint a kiegészítő bevételek növelése. Ebben különösen a Wizz jár élen. A kopasz jegy és jegyár többszörösére rúgó kiegészítő vicikvackok kombinálása jól hozott az ultra fapados cég konyhájára. A kiegészítő bevételeket gyarapítja az elsőbbségi beszállás, a nagy lábtér, a fizetős kézipoggyász és természetesen az egymás mellé szóló jegyek. Ebből ők már az első hármat meglépték.
Aztán hogy ebben meddig mennek tovább, nem tudni, de a bevételek 25 százalékát tervezik kiegészítő szolgáltatásokból biztosítani. Ha túlélnek.
