A túrázás kellemes időtöltés itthon és külföldön is. A Kanári-szigetek nemcsak azért népszerűek, mert kényelmes hotelkomplexumok és strandok fogdják a vendégeket és mindig fix húsz-huszonöt fok van. A hegyekben csodás túrákat is tehetünk, utána meg persze ülhetünk a parton egy jó kis sangria társaságában. De mi van akkor, ha velünk vannak a gyerekek is? Nem lehetetlen a túrázás gyerekkel, de ilyenkor nyilván könnyebb és rövidebb túrát érdemes szervezni – a sangria maradhat.
A csúcs
De hol és milyet? Mivel nem biztos, hogy könnyű a gyereket meggyőzni arról, hogy inkább mászkáljunk a hegyekben ahelyett, hogy a medencében ejtőznénk, olyan túrát érdemes választani, ami akkora élményt nyújt, hogy a lurkók sosem felejtik el. Van ilyen. Tenerifén. Mégpedig a Teide, vagyis El Teide, azaz a sziget és egyben Spanyolország legmagasabb pontja.
A 3718 méter magas hegyet már megközelíteni is élmény, vagyis ha épp nincs időnk, felszerelésünk vagy csúcsengedélyünk – erre még visszatérünk -, akkor is érdemes elmenni a lábához és megnézni, mire képes a természet. ha nekidurálja magát. Márpedig itt volt durálás rendesen, elvégre az egész szigetcsoport a vulkáni működésnek köszönheti a létét és kinézetét. A Teide ma is aktív vulkán, igaz kitörés már évszázadok óta nem volt. Ennek ellenére a hegy kellemes kis kénköves büdöset püfög.
A hegyre gyalog is fel lehet menni, de ez felnőttek számára is nagyon megerőltető, hiszen a mászást nagyjából kétezer méter magasságból kell kezdeni. Ez azt jelenti, hogy az első lépéstől kis oxigénhiánnyal fogunk küzdeni, és ez feljebb és feljebb érve csak nagyobb lesz, háromezer méter felett pedig már nagyon komoly nehézséget fog okozni. Félúton vagy egy turistaház, jó ötlet ott pihenni, megaludni. De a lábtól-csúcsig túrázás gyerekkel tehát nem pálya. Szerencsére egy felvonóval a mászás javát le lehet tudni.
Előkészület
A teleferico egészen magasra felvisz. Most érdemes előre megvenni a jegyet, mert jóval kisebb kapacitással működik a cucc, a járvány miatt csak húsz fő mehet fel egyszerre – amúgy a duplája is befér simán. Emellett minden kör után fertőtlenítik a kabint. A tetőablak végig nyitva van, ez lefelé különösen kellemetlen, akár a nyakunk is beállhat a huzattól. A jegy elég drága, felnőtteknek 34, gyerekeknek 18,5 euró oda-vissza – a helyieknek féláron van. Szóval apa, anya és két gyerek jegye több mint száz euró, a gyerek hároméves kor felett már jeggyel mehet csak fel, 13 éves kor felett pedig már felnőttnek minősül.
Felérve körbe lehet járni, nézelődni, pisilni. Innen a csúcs még néhány száz méter, ezt kell csak gyalog megtenni. Ehhez azonban külön engedélyt kell kérni, két órás időablakok vannak. Ez ingyenes, csak azért van, hogy ne legyen tumultus a hegyen. Vagyis annyi embert engednek fel, amennyi még jól elfér a hegyen. Erre nem árt időben gondolni. Ma, azaz április 20-án már csak május 9-étől lehet csúcsengedélyt igényelni. Ez nem nagy feladat, fel kell iratkozni és meg kell adni a személyi igazolvány vagy útlevél számát. A gyereknek is kell engedélyt kérni, de csak nyolc év felett engednek fel gyerekeket.
A csúcstámadás
A felvonó felső állomásától a csúcsig a túrázás maga tehát néhány száz méter, de ez gyerekkel és a nélkül is meglehetősen kemény. Végig köveken kell bukdácsolni, ráadásul itt már kevés a levegő. Minden lépést meg kell fontolni és nem nagyon éri meg vad mozdulatokat tenni. Azonnal elkezdjük kapkodni a levegőt és úgy ver a szívünk, mintha most futottunk volna be a célba egy futóversenyen. Szóval nem szabad lebecsülni ezt a távot.
Felérve egyre büdösebb lesz. A kipüfögések sárgára festik a köveket és a kén kikristályosodik a pisszegő lyukak környékén. Odafent egy kisebb kráter mellett egy kőrakás maga a csúcs. Ha szerencsénk van, akkor rajtunk kívül nem lesz fenn senki – erre azért nincs sok esély sajnos. Körbenézve látszik az óriási kaldera, a korábbi kitörések nyoma és a tenger. Ha szép az idő, a környező szigeteket is lehet látni, ha nincs ekkora szerencsénk, akkor a tenger felett megülő felhőkkel kell beérni.
Idefent mindig nagyon hideg van, ezzel mindenképpen számolni kell. Pulóver, téli dzseki, sál, sapka alap. A sapka azért is kell, mert sokszor elég nagy a szél, és itt nem nagyon lehet szélvédett helyre húzódni, hacsak neki nem dőlünk egy kis pisszegőnek a hátunkat, fenekünket melegítendő. Ennek az a hátránya, hogy jó eséllyel a kiáramló kénsav (vagy kénes sav?) szét fogja marni a kabátunkat, nadrágunkat. Szóval inkább ne.
Télen és tavasszal azzal is számolni kell, hogy a Teide havas lesz. Ez akár azt is jelentheti, hogy fel sem tudunk menni. Ha sok a hó, és a szél torlaszokat képez, lezárják a hegyet, de akár az egész környéket is. Erre ugyanakkor meglehetősen kicsi az esély. Inkább arra lehet számítani, hogy nem lesz tiszta az idő, és csak a hatalmas felhőpaplanból kikukucskálva tudunk szétnézni Spanyolország tetején.
