A járattörlés mindig kellemetlen és kényelmetlen – alapvetően mindenkinek, még a légitársaságnak is. De főként az utasnak. Ha minden flottul megy – a légitársaság intézkedik, azonnal lehetővé válik az átfoglalás, intézi a szállást, kaját – akkor is több óra kín, mire minden a helyére kerül. És persze akkor is késve jut haza az utas, ami egy munkanap bebukása esetében külön idegbaj.
Törlés
Ennél azonban sokkal gázabb az a helyzet, amikor mindezeket a szolgáltatásokat a légitársaság nem nyújtja. Cserébe nem történik semmi, valamikor az éjszaka folyamán pedig közli, hogy bocs, nem intéztünk szállást, sok sikert és természetesen várunk szeretettel más járatainkon. Valami hasonló történt tegnap Párizsban, az Orlyn. Lehet egyrészt legyinteni, hogy miért nem jó a Balaton, különben is a hülye is tudja, hogy reptérkáosz van, érted, REP-TÉR-KÁ-OSZ, szóval igazán lehet azzal számolni, hogy törlik a járatot.
Igen és nem. Persze, nagyobb az esélye annak, hogy most egy nagy reptéren törlik a járatot, hiszen mi is beszámoltunk róla, hogy milyen kaotikus és kilátástalan a helyzet. De attól még a járatok túlnyomó többsége mégis elindul, szóval csak emiatt dobni egy utat, értelmetlen. Annyi bizonyos, hogy jobb felkészülni, például legyen az utasnál vésztartalék, amit azonnal el tud költeni, ha beüt a krach.
Elmélet
Az esti járatról délután annyit közöltek, hogy késni fog fél órát. Valójában a járat el sem indult Budapestről. A törlést indulás előtt két órával közölték az utasokkal. Normál ügymenet szerint ilyenkor a légitársaság küld egy linket, ahol az utasok átfoglalhatnak, ugyanezt megtehetik telefonon is – ha sikerül emberhez jutni a foglalt jelzés helyett -, illetve a földi kiszolgálóknál is. A légitársaság átfoglalási ajánlatát nem kötelező elfogadni, az utas maga is megszervezheti a hazautat – valószínűleg mindenki úgysem fér fel a következő gépre – ám mielőtt maga elkezdene szervezkedni, érdemes kivárnia az ajánlatot.
Egyszerűen azért, mert így ez tiszta sor. Átfoglalás megvan, a következő járatra felszáll és kész. Ehhez képest az új jegy vásárlása, alternatív módok kitalálása azonnal extra költséggel jár – amit utólag térít elvileg a légitársaság, de akkor is meg kell finanszírozni. Azonban minél később küldi a légitársaság az átfoglalás linkjét, annál kisebb az esély, hogy van hely a járaton. Hiszen közvetlenül is lehet jegyet venni, márpedig ahogy fogy a türelem, úgy választja mind több utas ezt a megoldást. A végén meg könnyen lehet, hogy ott marad a gyanútlan utas hely nélkül. Akkor aztán a gatyája is rámehet a hazaútra.
Gyakorlat
Utasok beszámolója alapján a Wizz nem vesződött túl sokat a törölt járattal. Hiába nyomkodták és frissítették az appot és az email-bokszot, átfoglalás link nem jött, a telefont nyolcvan perc várakozás után vették volna fel, a földi kiszolgálók meg nem tudtak semmit. Nem is volt mit, mert nem sokkal éjfél előtt az utasok kaptak egy sajnálkozó emailt, hogy sajnos nem tudott a cég szállást foglalni nekik, minden közeli szálloda tele van, sok sikert a továbbiakban. Ekkor a mentő jegyek úgy kétszáz eurónál jártak, más társaságok sem adták olcsóbban. Több utas így a buszos verziót választotta, több mint húsz óra utazással.
Ami igazán gáz ebben a történetben az az, hogy a légitársaságoknak elvileg kötelessége lenne gondoskodni az utasok hazajutásáról valamilyen módon. A mód nincs meghatározva. De valahogyan. Ha nagyon nem megy, akkor lehet mondani, hogy bocsánat, oldd meg, mi most erre nem vagyunk képesek. De az semmiképpen nem elfogadható, hogy sok óra kínlódás után ez utóbbi legyen az általános hozzáállás. Az uniós szabályozás szerint ezt a cégek nem tehetik meg. De olyanra még nem volt példa, hogy emiatt bármelyik légitársaságot is megbüntették volna. Pedig elég egyértelmű, hogy sok esetben szarnak az utasra, mert így olcsóbb. Ez nem Wizz specialitás, a Ryanair ugyanúgy mester ebben, akkor alakul máshogy, ha hírverés van belőle.
Probléma
Míg a kártérítéseknél konkrét összegek járnak az utasoknak, ilyen esetben nem történik semmi. Akkor sem, ha a légitársaság beleszarása miatt az utasok adott esetben több száz eurót buknak, veri őket az ideg és tök felesleges köröket kell megtenniük. Mindig is világos volt, hogy a kártérítésre vonatkozó szabályozás nem tökéletes, de mostanra vált egyértelművé, hogy alapvető problémák vannak vele. Hiszen a késés, törlés nemcsak a légitársaság hibája lehet, mégis csak ő köteles kártérítést fizetni (vagy senki sem fizet), és problémát nemcsak az jelent, hogy jár-e extrapénz a törlés után vagy sem. Hanem – mint láttuk – a szoft szolgáltatások terén mennyire teszi oda magát a cég.
